VI. tétel: A késő középkor
B, Miért tartjuk európai jelentőségűnek az észak-itáliai humanizmus és a reneszánsz megszületését?

A virágzó középkor technikai kultúrája: a humanizmus és a reneszánsz

1, Technikai találmányok felfedezése:
      - a lábító (pedál), a forgattyú alkalmazása (főleg a szövőszékeknél, kovácsfújtatóknál, esztergapadnál
        és fazekaskorongnál használták)

     - A szövőiparban: rokka, szövőszék, kallómalom
     - Megindult a selyemhernyó-tenyésztés, föllendült a selyemszövésà selyemcérnaà selyemcérnázó gépek

     - Megjelent a vízikerékà vízimalmok és a szélkerékà szélmalmok
     - Az építészetben már darukat, taposómalmos szerkezeteket és rámpát haasználtak.

     - A XIV. századtól szemüvegeket is gyártanak.
     - Papírt a XII.századtól állítanak elő. (az egyiptomi papiruszlapokat kiszorították a mindennapi használatból.)
       Olcsósága miatt használata mindennapossá vált.

2, A könyvnyomtatás feltalálása:
     - Gutenberg János kidolgozta a (cserélhető ólombetűkkel való) nyomtatás technológiáját. (1450 körül)

3, A haditechnika fejlődése:
    - megjelent a puskaporà az első mesterségesen előállított energia.
      A puskapor alapjait a bizánci “görögtűz”-ből kísérletezték ki.
    - Vasgyűrűből kovácsolt ágyúcsövek készültek a XIV. század elején. Kőgolyók helyett később vasgolyókat használtak.
    - Az ágyú (a XV. századtól) és a puska (a XIV. századtól) harcdöntő tömegfegyver lett.

4, Hajózástechnikai vívmányok:
       A fokozódó szállítási szükségletek a közlekedési technika tökéletesítését kényszerítették rá az emberre.
    - Megjelent az iránytű, a térkép és megjelentek a csillagászati műszerek.
    - Az olasz hajózás: Genovaiak építették az újfajta kétárbocos tengerjárót: a carraco-t.
     (Kormánylapátja a hajó végén nyúlt a mélybe.)

5, A gazdagodó Észak-Itália:
    A gazdasági fejlődésben élen járó észak-itáliai területeken a feuális rend már a XIII-XIV.századtól
    bomlásnak indult, Tehát a parasztok felszabadultak a függésből.

 - Velence polgárainak gazdagsága főleg a levantei kereskedelemből származott.
 - híres termékek: a velencei selyem, a tükör és egyéb üvegáru.
 - jelentős volt még a pénze, hadserege.
 - diplomaták megjelenése. Jól szervezett besúgókkal, titkosrendőrséggel vigyázták a kevesek uralmát.
 - A dózsapalota bírósági terméből a börtönökbe vezető “sóhajok hídján” vezették végig a bűnösöket és a “zavargókat”.

 - Velencében gondoskodtak először a sebesültekről. Nyugdíjat folyósítottak, támogatták a házépítést. A kisemberek életszínvonala itt magasabb volt.
 - Genova tengeri kereskedelmi- és bankközpont, Milánó szárazföldi kereskedelemi központ.
 - Firenze az itáliai textilipar és bankházak központja.

 - kereskedők, bankárok
 - a posztóiparban: a kézművesek készítette posztót fölvásárolták, és értékesítették. à fölvásárlási és kiadási rendszer

6, Az első munkásfelkelés: a munkáshiányt munkanélküliség váltotta fel. A városok koldusokkal teltek meg.
    A munkanélküliek egy része szervezkedni kezdett.

- Rossz helyzetben éltek a gyapjúmosó, posztót kallózó munkások, akiket rongyosoknak hívtak (olaszul: ciompi)
- 1378-ban a posztómunkások felkelést indítottak, a céhes kézművesek segítségével győztek;
   azonban a patríciusok vérbe fojtották a felkelést.
- a posztómunkások vezére lett a város főtisztviselője.

7, A HUMANIZMUS, a reneszánsz eszmerendszere.
    A megerősödött és öntudatra ébredt polgárság emberközpontú világnézete.
  - A latin “homo”à “ember” szóból és a szintén latin “humanus”à “emberi” szóból származik.
          a) emberközpontúság; azaz mindennek mértéke az ember.
          b) a humanista gondolkodó ismeri a klasszikus antik szerzők műveit, illetve a görög / latin nyelvet.

  - ez egy újfajta életstílus, gondolkodásmód, amelyben érték a klasszikus (ókori) műveltség, a tudásvágy és az egyéni művészi öntudat.

  - Humanista gondolkodók: Dante (a kor nagy költője), Petrarca (szintén költő, szonetteket írt), Boccaccio (elbeszélések)

8, A Reneszánsz:
       - Fogalma: francia eredetű “renaissance”à “újjászületés”.
         Az alkotók az ókori művészetek “újjászületését” akarták kifejezni ezzel a szóval.
       - ideje:1300-1600-ig
       - művelődéstörténeti korszak / korstílus

       - a meggazdagodott itáliai polgárság a középkor alacsonyabb életminősége után felfedez 1 önmagához méltóbbnak tartott kultúrát;
         az antikvitást.
       - megnő az érdeklődés a világ, a természet, és az ember iránt. Portrékat festettek az egyéniség kifejezésére törekedve.
         Ez az ember realista ábrázolása. (ez a művész célja is.)
       - társadalmi alapja: a polgárság, kevésbé fejlett országokban a nemesség.

Korszakolás:
     1, Az itáliai reneszánsz korszakai:
             1, az 1300-as évek à TRECENTO; központja Firenze (Itália),
             2, az 1400-as évek à QUATTROCENTO; központja Firenze és Észak-Itália,
             3, az 1500-as évek à CINQUECENTO; központja Róma és Vatikán.

    Az építészetben is megmutatkozott az antik művészet hatása: a templomokon, középületeken kupola magasodott.
    A palotákban boltíves folyosókat, kazettás mennyezeteket, belső udvarokat és félköríves / oszlopos loggiákat építettek.
   (Loggia= pillérekre / oszlopokra támaszkodó, boltíves nyitott csarnok.)

 - A humanizmus és a reneszánsz ideálja a sokoldalúan képzett, művelt ember volt.
 - A kor vezető egyéniségei:
          1, Leonardo da Vinci (1452-1519): festő, építész, mérnök
          2, Raffaello Santi (1483-1520): festő.
          3, Michelangelo Buonarrotti (1475-1564): festő, szobrász, építész.

- A humanizmus és a reneszánsz Itáliából Európa más területeire is eljutott. Leghamarabb Flandriában terjedt el, majd
  később más országokba; pl.: Magyarországra is eljutott.